Munka – avagy honnan lesz pénzem a kolbászra a kerítéshez?

A melóról sokan kérdeztetek már, de a blog poszttal várni akartam, amíg kialakulnak a dolgok. Most már tudok legalább konkrétumokat is írni.

Az első 4 hétben otthonról dolgoztam csak, egy Sydney-ben lévő kis webes cégnek. Foglalkoznak sok mindennel, pl design, branding, online marketing, informatikai rendszerek… szükségük volt egy programozóra is, és Szabó Péter a legjobb pillanatban beajánlott hozzájuk. (Péter 10+ éve kinn él már Ausztráliában és sokszor dolgozik együtt ezzel az emberrel).

Eddig 3 kisebb projektet kaptam tőlük, és látszólag elégedettek velem, mert vannak kilátásban újabb munkák is.

Mondtam viszont ennek az embernek, hogy bár továbbra is szívesen dolgozok nekik, mellette szeretnék egy félállású munkát egy közeli cégnél, hogy ne csak otthon üljek, hanem emberek között legyek és sokat kelljen angolul beszélnem. Teljes mértékben támogatta az ötletet, és írt emailt egy ismerősének, egy brisbane-i cég vezetőjének, hogy érdekli-e őket egy junior webfejlesztő… Érdekelte :) Voltam benn náluk kétszer is beszélgetni, egyszer a managerrel, egyszer pedig a fejlesztési vezetővel, és felvettek.

Most hétfőn kezdtem, heti 20 órát dolgozok náluk weblap fejlesztőként (front-end), 6 hetes próbaidőn. Az iroda egész jó, az emberek pedig jófejek és barátságosak. Rajtam és egy argentin srácon kívül mindenki ausztrál, de az egyik srác nagypapája magyar volt es többen is voltak már Pesten :)

Maga a munka az egyelőre elég fárasztó, nagyon sokat kell még fejlődnöm ezen a szakterületen, de örülök neki, hogy új dolgokat tanulok és van kihívás a munkában.

Ez a munkakeresési sztori elég jól rámutatott a kapcsolatok erejére. Jelentkeztem csomó állásra, pár helyről még vissza is jeleztek, hogy nem kellek, de igazából elég esélytelen volt bekerülni bárhova is, kezdőként, fél állásban, rövid időre, diák vízummal… Így viszont két beajánláson keresztül 2 cég is adott munkát.

Az elég béna, hogy reggel a csúcsforgalomban nagyon lassan haladnak a buszok, kábé 1 és háromnegyed óra alatt érek be… Hazafelé általában egy nagyon picit gyorsabb, de összességében biztos, hogy több mint 3 órám megy el az utazásra naponta. Jövő héten kísérletezek gyorsabb megoldásokkal: kipróbálok egy másik helyről induló expressz buszjáratot, kipróbálom, hogy milyen autóval bemenni a fizetős autópályán, és van egy közelben lakó kolléga is akivel lehet, hogy tudunk majd együtt menni.

Szóval összefoglalva úgy fognak kinézni a következő heteim, hogy 20 óra egy munkahelyen + változó mennyiségű munka otthonról + heti kb 10 óra suli + 15 óra utazás + esténként programok.